G. Fehér Péter

Oroszország és Ukrajna egyik fontos „harctere” nem a földön, hanem a levegőben van, mert kölcsönösen egymást érik a dróntámadások. Az előző hónapokban feltűnő volt, hogy a Kreml csapatai egyre-másra jelentős sikereket értek el a kijevi erőkkel szemben. Ez a helyzet e hónap elejétől változott meg, amikor komoly ukrán ellencsapások érték az orosz katonai infrastruktúrát.

Volodimir Zelenszkij múlt pénteken egyhetes határidővel ultimátumot adott Belarusznak, hogy szerelje le az ukrán határon található drónokat irányító berendezéseket, amelyeket állítása szerint Minszk az orosz drónok pontos célzására használ. Az ukrán elnök hozzátette: ha Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök nem cselekszik, akkor majd az ukrán hadsereg fogja ezt a feladatot megoldani.

A címben levő kérdésre elsősorban harcászati szempontból kell keresni a választ. A földrajzi körülmények egyáltalán nem kedveznek egy Krím elleni inváziónak. A térképre pillantva azt látjuk, hogy a félszigetet egy széles földsáv köti össze a szárazfölddel. Ez elméletileg lehetőséget adna egy nagyobb létszámú és páncélozott harci járművekkel felszerelt katonai invázióra.