Koniorczyk Borbála

Fiatal kolléganőim már borzongva számolnak be azokról a partnerekről, akik akár a Teams másik oldalán rágyújtanak; de a családi fényképalbumok még tele vannak a gimnazista édesanyám démonian füstölgő képeivel. A dédnagymamám pedig egyenesen a kamrába járt titokban füstölögni. A női dohányzás tündöklése és bukása valójában a 20. század története. A múlt század elején egy nyilvánosan cigarettázó nő Budapesten – és tulajdonképpen egész Európában – komoly botrányt okozott.

A huszadik század tele van örökösnőkkel, akik túl fiatalon és felkészületlenül jutottak felmérhetetlen vagyonhoz, de ez inkább átoknak, mint áldásnak bizonyult az életükben. A legképtelenebb sors talán Luisa Casatinak jutott, aki azt vette a fejébe, hogy a pénzét arra fordítsa, saját magából csináljon élő műalkotást. Élete valóságos könyv, amelyet érdemes tanulmányozni, annyira izgalmas és hihetetlen.

A Nyugat új hangon szólt a világról, a városról, a szerelemről, és arról, mit jelent magyarnak lenni. A mai napig elbűvöl bennünket: minden tisztelettel, de kevés Berzsenyi-rajongó magyarszakossal lehet találkozni, kosztolányis, adys vagy éppen babitsos vászontáskát viszont annál többet lóbálnak a bölcsészkarok környékén. A huszadik század elejére Arany János és Petőfi Sándor hatásának már csak gyenge utánzói akadtak, az új irodalom pedig valami újat, mást és nagyon urbánust akart.