Vincze Miklós

Az építészet világában nem rendhagyó dolog, hogy valami funkciót vált, hiszen a szabadkőművesek budapesti központja nemrég luxusszállodaként nyitotta újra a kapuit, a náci Németország birodalmi iskolájának szánt budai épületből végül irodaház lett, az Invalidus-ház (1716-1727) pedig csak fél évszázadon át működött kórházként, illetve hadirokkantak otthonaként – 1783-ban laktanyává vált, 1894-ben pedig a főváros ide költöztette a ma is a falak közt székelő Főpolgármesteri Hivatal elődjét.

A vadászat, illetve a vadásztrófeákkal való versengés a 19. században, illetve a 20. század első felében leginkább a fejlett országok felső tízezrének kedvelt szórakozása volt, a kalandokról szóló híreket, illetve az ezzel foglalkozó könyveket pedig embertömegek követték szoros figyelemmel.

Manapság már semmi különös nincs abban, ha robotkutyákról, önvezető autókról és taxikról, a sokakat átverni képes mesterséges intelligenciáról, katasztrófa sújtotta területeken is biztonsággal mozgó intelligens rendszerekről vagy épp harci drónokról hallunk; a komplett lakást elfoglaló első számítógép, az ENIAC 1946-os bekapcsolása előtt az emberek azonban csak álmodoztak arról, hogy egyszer majd gondolkodó gépek veszik ki a részüket az átlagemberek mindennapjaiból.